ezt a hírt pillantottam meg tegnap az indexen. és ökölbe szorult kezemet majdnem a monitorba helyeztem hirtelen.

az az érthetetlen, hogy napról-napra csak az állam kisebb szerepéről, a kivonuló és megtakararító államról hallunk. és én ezt helyeslem egyébként, mert tényleg túl sok mindenre költünk anélkül, hogy tisztában lennénk vele, mennyit érnek ezek a szolgáltatások valójában.

hajlandó lennék az egészségügyi ellátásért is kétszer annyit fizetni, hogy ne széteső vécék és ágyak között lássanak el kimerült nővérek. megveszem nyolcezerért is a bérletet, pedig semmivel nem kapok érte többet, sőt csak még több indulatos és minősíthetetlenül viselkedő ellenőr áll a bejáratoknál.

de Hiller tényleg kihúzta nálam a gyufát. ha ez nem korrupt ügy, akkor semmi - amikor van linux (mert ugye ez ingyenes és nyílt forráskódú), van mac (ez utóbbit az óceán túlpartján campusokban látni ezerszám és nyílt unixra épül szintén).

szóval annak az államnak, amelynek nincs pénze közlekedésre, oktatásra, egészségügyre - van pénze, sőt milliói egy semmivel nem kompatibilis és már hat éve előrelépni képtelen rendszerre? úgy, hogy van nulla, azaz nulla forintért életképes megoldás? vagy van, ami szintén pénzbe kerül, de kevesebbe és még jóval felhasználóbarátabb is?

tényleg nem szoktam politizálni itt és nem is célom. de egy magát szakértőnek valló kormány így nem köpheti szembe magát. azt még nem tudom, kire szavazok majd három év múlva, de hogy kikre nem, az a lista már egyre hosszabb.

az egészben az a legrosszabb és legfájóbb, hogy ez a mi bőrünkön megy. basszameg.

nyomj rá: politisk, opsys

ahhoz képest, hogy mennyire nehéznek tűnik, az előző hetekben volt időm végiggondolni ezt az egész beavatkozást. és könnyen mondtam igent rá, s az altatáskor szinte már vártam a maszkot a morfiummal. s romantikus volt katétercső eltávolítására felébredni.

utána egy nap ágy. persze mindent kibír az ember, de azért ez eléggé sok volt. bal kezemben infúzió, jobb térdemből lóg a redon. nehéz így helyzetet változtatni a csoda kényelmes kórházi ágyakon. utólag verem a fejem a falba, hogy első este után miért nem buheráltam meg az ágy dőlését.

de egy nap után már lábra álltam. szép lassan. járókerettel.

hihetetlen, hogy ilyen gyorsan gyógyul az ember. naponta jutottam előrébb, gyorsabban. és még most is nehéz elképzelni, hogy bennem is implantátum mozog és a három centis műanyagdarab ennyire fontos szerepet játszik. a legbiztosabb testrészem és tényleg. és ennyire lehet várni már a fürdőzést a varratszedés után.

pont a legjobbkor jött ez a hosszú decemberi szünet. van időm olvasni, rendezni soraimat, vég nélkül aludni és tenni-venni. van mit. olyan listám gyűlt már össze október óta, hogy ahhoz kell is a két hét. szerencse is, hogy nem tudok mászkálni. így ha valaki nem jön hozzám, csak ezekkel foglalkozom. így is lassan haladok sajnos.

nézzük csak, miben sántikálok most:

• logic studio és leopard. sajnos utóbbi még nem eléggé zökkenőmentes, így előbbiért se indulok még el. pedig kéne, hiszen akkor installálás után gépemhez már nem nyúlnék soha. és megy rajta logic is, mi kell még? zeneírás és kevergetés nonstop
• mocun borító pdfre, véglegesen. egyetlen baj, hogy most nem vagyok képes elbaktatni a nyomdáig, egyébként már kész lenne karácsony előtt mind a 200 darab
• olvasás, olvasás. van itt minden, sap szakkönyvtől updikeig minden. és kedvem is
• önéletrajzozás angolul és svédül. mert most már ideje
• filmek, melyeket már nyár óta halogatom

és családi idill, húgomékkal. végre. tényleg karácsonyunk lesz idén :p

nyomj rá: napló, opsys, äpple, zene

ezzel a címmel jelent meg írásom a magyar Apple használóknak fórumot adó beszéljükMac.com-on.
hiába gondolod, hogy vetítés, nem az. menj el a legközelebbi Apple boltba és ülj le egy mini elé. használd. ennyi.

nyomj rá: opsys, äpple