nord ad chao

utóbbi napjaim másról sem szólnak mint szervezésről, albérletről, utazásról - igen, megint észak :p - és viszonylag kevés, azt is lustán elhevert szabadidőről. nos, július enyhén izgalmas lesz kezdve az összeköltözéssel Krisztiánnal - nem lettem buzi, sőt - pár felvétellel és mocun lemez borítóstul véglegesítésével (remélhetőleg végre, talán :) valamint állandó kimozdulással.

tekintve hogy ma pár óra múlva irány Stockholm, így viszlát megint. igazából nem sűrűn vezetem ezt a blogot, pedig gyűlik a mondanivalóm bőven :p mindegy, talán lesz időm északon diktafonozni ha már csak rénszarvasokkal és jámbor jávorborjakkal vet össze a sors. aztán meg egy jávorkancával, hej.

utóbbi napjaim az alábbi lemezek hallgatásával teltek:
Mayhem - Ordo ad Chao
ez királyság. necro as fuck, black as hell. Csihar nyüszít, Hellhammer állat pontos mindenféle editálás nélkül, Blasphemer egyedül is szétgyalul gitárral, Necrobutcher meg van. ez a totális széthullás zenei analógiája kérem, nem esti mese és nem elsőrandis diszkóslágerek gyűjteménye. erősen ajánlott, 20as karikával.

Paradise Lost - In Requiem
alap kedvenc britjeim. és már tizenegyedszer és megint csavarnak a formulán. viszont ezúttal az előző, a saját nevű jobban tetszik, kerekebb és érettebb dalok vannak rajta, igaz itt meg többféle nóta, bár kevésbé jók. vagy kevesebb üt tarkón mint vasrács. azért a Beneath Black Skies és Unreachable igazi antológia várományos, és az Everything But the Girl átdolgozás is érdekesen kiváló.

de Lappföldön Cult of Luna szűrődik majd az ipodból, kizárólag.

ja, everything but the girl. de azért szeretlek titeket. kb így