hegedű hangosítása nem akusztikus környezetben

ezzel a témával alig foglalkoznak a neten, s minduntalan olyan zenekarokba botlok, ahol hegedűt vagy egyéb vonós hangszereket próbálnak belesimítani elektromos hangszerek, esetleg samplerek mellé. a legtöbb esetben a megvalósítás kiábrándító, s ennek semmi köze a zenészekhez, sőt, a hangmérnökhöz se. ő tehet ez ügyben a legkevesebbet.
mivel végigjártam a fejlődés lépcsőit, megosztanám tapasztalataimat.

kihangosítás mikrofonnal
akusztikus közegben ez az igazi és követendő megoldás. elsősorban a hangszertől és a mikrofontól függ, milyen hangzást lehet kialakítani - ebben az esetben tud a hangmérnök beleszólni érdemben a hangzás kialakításába.
azonban elektromos hangszerek, pláne dob mellett (két méterrel se) egyszerűen lehetetlen megoldani - hamarabb gerjedni fog a rendszer, mint a résztvevők eszmélnének.

piezo pickup akusztikus hangszeren
lehet felragasztós, valamint stabil rögzítésű. az előbbi ideiglenes, az utóbbi végleges és stabil megoldást ad. stabil rögzítésű pickupöket gyárt többek között a Barbera és a gitárosok körében is ismert Seymour-Duncan cég.
akusztikus hangszerek körében, például vonósnégyes hangosításánál is hasznos eszköz lehet - esetleg effektezéshez is használható megoldás. legjobb példa használóként a finn Apocalyptica.
azonban elektromos hangszerek esetén ugyanannyira használhatatlan, mint az előbbi. a hangszer ugyanis mikrofonmembránként működik - minden zajt összeszed és továbbít.

piezo pickup tömör fatesten - házi elektromos hegedű
itt most egy kicsit elérzékenyülök, mivel a Szendőfi Attila készítette cseresznyefából és az előbb említett Duncan pickupökből készített öthúros hangszerhez nagyon jó emlékeim fűződnek. egyébként jó megoldás, mégha nem is tökéletes a hangképe - inkább valami erős és vékony rézfúvós hangjára emlékeztet, mint telt akusztikus hegedűhangra. ez főleg a pickup hibája, így kíméletlenül effektezni kell. e téren kipróbáltam Boss effekteket (CH-1 és DD-3), valamint vagy két évig Korg AX30G padlóeffektet használtam. ez utóbbi pedál a '90es évek talán legjobb gitárpedálja - s mint kiderült, hegedűhöz is nagyszerű.

elektromos hegedű
elektromos hangszerek között, dob tőszomszédságában más megoldás szóba sem jöhet. most, hogy a Yamaha SV szériája már 170e huftól indul, nem érdemes házi megoldásokkal kísérletezni - egyszerűen jobban szól ez a modell is.
a Fender cég is készített elektromos hegedűt, ám ezt nem folytatták és a fejlesztést is leállították - nem utolsósorban hangja is elmarad a Yamaha hangszerekétől.
míg Amerikában számos hangszerkészítő alkot ilyen hangszereket, Európában az előbb említett két gyár mellett a Zeta céget kell említenem. tény, hogy nagyszerű és szinte megfizethetetlen termékeket árulnak, ám hangjuk - legalábbis nekem - túl fémes. tényleg.

elfogult vagyok a Yamaha EV-205tel szemben. színpadra termett hangszer, egyszerűen élvezetes rajta játszani - bár rendkívül szokatlan akusztikus hangszerhez szokott kéz számára.


hegedű felvétel készítése

azonban stúdióban, vagy felvételhez az akusztikus hangszert használom - azt a hangot semmi nem pótolja.
 ekkor egyetlen kondenzátor mikrofont teszek a hangszer lábától 20-30 cm távolságra sréhen jobbra, azaz a vonó tengelye és a hangszer tengelye közé félúton. a mikrofon legyen picit felülről döntött, így jó esetben a hegedű lábára és lelkére irányul a fő vevőfelület és ekkor lehet a legdinamikusabb hangot rögzíteni.
természetesen lehet kísérletezni a mikrofon máshová, akár távolabbi elhelyezésével is, de ekkor nagyon figyelni kell a térre az esetleges visszhangok miatt, valamint ekkor jóval kevesebb mély frekvenciát tartalmaz majd a felvétel.
jelenlegi eq beállításom 220-400 Hz között erősít, így ugyanis nagyon szép és erős hang keletkezik, amelynek bár vannak magasai, nem tűnik el a középső frekvenciák uralta modern zenében.

ugyanakkor széteffektezett részeket elektromos hangszerrel rögzítek inkább, persze tc electronic G-majorral a hátam mögött könnyen beszélek :p